Szent II. János Pál pápa tanítása:
20. A rózsafüzér titkainak első csoportjára, az örvendetes titkokra a megtestesülés eseményéből fakadó öröm jellemző. Nyilvánvaló ez az Angyali üdvözlettől kezdve, amikor Gábor főangyalnak a Názáreti Szűzhöz intézett köszöntése szorosan kapcsolódik a messiási örömre szóló meghíváshoz: „Üdvözlégy, Mária”. Ehhez a köszöntéshez kapcsolódik az egész üdvtörténet, sőt, bizonyos módon a világ történelme. Ha ugyanis az Atya terve az, hogy Krisztusban foglal újra össze mindent (vö. Ef 1,10), akkor bizonyos értelemben az egész univerzumot érinti az az isteni kegy, amellyel az Atya lehajlik Máriához, hogy Fiának anyjává tegye őt. S viszont: az egész emberiség benne foglaltatik abban a „fiat”-ban, mellyel Mária készséges engedelmességgel válaszol Isten akaratára. (…) Örömmel áradó a betlehemi éjszaka, amikor az isteni Gyermek, a világ Üdvözítője születéséről énekelnek az angyalok, és mint „nagy örömet” hirdetik a pásztoroknak (Lk 2,10).
Az örvendetes titkokról való elmélkedés a keresztény öröm végső indítékaival és mélységes tartalmával való találkozás. Azt jelenti, hogy tekintetünket a megtestesülés titkának fogható valóságára és az üdvözítő szenvedés még homályos jövendölésére szegezzük. Mária elvezet minket a keresztény öröm titkának megértésére, és emlékeztet rá, hogy a kereszténység mindenekelőtt euangelion, ‘örömhír’, melynek központja, sőt lényegi tartalma Krisztus személye, a testté lett Ige, a világ egyetlen Üdvözítője. (Rosarium Virginis Mariae 20. p.)
Elmélkedés:
Az öröm titkai, és ezen belül a harmadik titok: Akit te, szent Szűz, a világra szültél. – Jézus földi születését, karácsony misztériumát idézi: Velünk az Isten, testvérünké lett az Isten Fia. Karácsony ünnepléséből öröm, béke és az élet igenlése sugárzik felénk. Ezt éli meg minden keresztény, minden jó szándékú ember, amikor az egyház megünnepli Jézus születését. Ez nemcsak kellemes hangulat, boldogító érzés, hanem szilárd valóság. Velünk az Isten, közénk jött az Üdvözítő Jézus Krisztus. Ami ígéret volt az Ószövetségben, az valósággá válik, ami az emberi szívekbe él, a vágy a szépre, a jóra és az igazságra, az most elérhetővé lesz. Itt van, velünk van Jézus, akit te, szent Szűz, a világra szültél. Ebben a titokban benne van karácsony minden öröme, minden ígérete és minden lehetősége számunkra. Amikor ezt a titkot imádkozzuk, engedjük, hogy az a szívünkig hatoljon, és közben rendeződik belső világunk.
Szent Lukács evangélista így számol be Jézus születéséről:
Azokban a napokban történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. (…) Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” (Lk 2,1-12)
Karácsonyi örömét, karácsony ajándékát, ebben a mondatban ragadhatjuk meg: Mária ”megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette”. Mária szeretettel fogadta gyermekét, és anyai szeretettel és találékonysággal vette gondjaiba a kis Jézust. Bármilyen mostohák is a körülmények, Ő teszi a dolgát, amit vállalt, és amit rábízott az Isten. Milyen egyszerű és milyen mély értelmű dolgok ezek. Ez a Szűzanya karácsonya! Ez a lelkület és öröm kíséri őt egész életében.
Karácsony liturgikus ünneplése után a mi életünkben is hétköznapok következnek. Sokszor a mi utunk is próbatételek között halad előre, és ha szemünk elől nem veszítjük Máriát, akkor karácsony ajándéka maradandó lesz bennünk is.
A Szent László imaközösség keretében egész októberben ezt ismételjük: „Akit te, szent Szűz, a világra szültél”. Jézuson és az Ő szent Anyján nyugszik meg a tekintetünk, hogy bennünk is megszülessen és maradandó legyen az istenszolgálat öröme.
*****
Imádkozzál érettünk, Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. Ámen
Bosák Nándor nyugalmazott püspök
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Forrás: http://www.dnyem.hu/index.php/item/3814-akit-te-szent-szuz-a-vilagra-szultel-a-szent-laszlo-imaszovetseg-oktoberi-elmelkedesenek-rozsafuzer-titka
