Események

November 29-én, Advent 1. vasárnapján 10:30-kor kezdődik a szentmise.

Az Advent kezdetére tekintettel szükséges a templom takarítása. 28-án, szombaton 9 órakor várja a plébánián Mancika néni az ebben segíteni tudókat.

November hónaptól az egyházközség nem rendelkezik plébániai gondnokkal, így az őszi-téli falevél- és hósöprési munkák a hívekre hárulnak. Legutóbb 22-én, szombat délután gyűlt össze egy szorgos csapat, munkájukat nagyon köszönjük! További önkéntes munkavégzésre Fehér Zsigmondnál lehet jelentkezni.

Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett,
Míg mélye még félig csitult világrengések forradalmas émelyétől
Embertelen görcsökben hánytorog,
S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn
Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak:
Krisztus-Király,
Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben,
Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében,
Krisztus-Király, hozzád jövünk,
A mélységből kiáltunk hozzád.

Hajolj le hozzánk, halld az emberszívek sápadt kórusát,
Ezerszeres sirámmal vulkánlik feléd
Emberbűn, emberőrület és embergyötrelem.
Irgalmazz nekünk, Irgalom!
Mi már magunknak irgalmazni nem tudunk.

Szív, egyetlen Király,
Fordíts meg minket és ömöld belénk
Megváltó véred életzsongító tüzét.

Ki Úr vagy miriádnyi mérhetetlen nagyvilágokon,
Építsd fel pártos szíveink kövéből
Emberországod templomát.

Emeld fel, ó Király, a koszorús keresztet,
S a kereszten az örök halmok óhaját,
A mindenség rejtelmes Fókuszát,
A minden-szív sugárzó Mágnesét,
Amelyben egy titokba forrt
A Végtelenség és a húsos ember,
Gyémánt végzet és anyás irgalom,
És mindöröktől minden szeretet.

Ó Szív,
Királyi Szív, ki Úr vagy,
és a mindenséget mozdulatlan mozgatod,
És mégis egy vagy miközülünk,
Testvér és kisded és jegyes,
Meleg, piros bor s fehér, lágy kenyér;
Ki most se nézed ráncba-vont homlok megett
Ítélkező Király-bosszúval
Halálba-táncos forgatag futásunk:
De mint az édes anyaszem
Simogató szigorral várja végig
A tehetetlen gyerektoporzékolást,
És korholása csókot ígér és büntetése is becéz:
Úgy vársz reánk, úgy hívsz magadhoz, úgy ölelsz:

Öleld magadhoz ezt az őrült századot:
A kisdedekért, akiket szeretsz,
A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben
S a rothadás csíráztató setét ölén
Tisztább tavasznak pattogják ígéretét,
Mert sejtjeikben napbanéző, hozzád-húzó emberösztön énekel:
Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg!
Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet,
Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász,
Hadd hullámozza ég felé megint a föld
Az ezredeknek ősdalát:
A nagy Királynak, kinek minden él,
A jó Királynak, kiből minden él,
A Szív-Királynak, kiben minden él.

Az idei egyházi év utolsó vasárnapját holnap, 2020. november 22-én, Krisztus Király ünnepén tartjuk. Az új évet november 29-én Advent első vasárnapja nyitja.

“Krisztus királyi méltóságának a 20. századig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó pápa az 1900-as jubileumi év alkalmából a 20. század királyának hirdette ki a Megváltót, ezzel előkészítve az ünnepet.

Világszerte kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak föl a legmagasabb hegyeken, magaslatokon a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán.

Az I. világháború után XI. Pius pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925-ben szentévet hirdetett, amelynek mottója ez volt: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén rendelte el a pápa a Quas primas enciklikával Krisztus Király ünnepét, vagyis Krisztus Király vasárnapját, ami főünnep. A pápa az ateizmus, a kommunizmus, a szekularizmus terjedését látva érzékelte, milyen nagy veszélye van mindennek az emberiségre, ezért is érezte szükségét, hogy Krisztus megváltói hatalmára rámutasson.

Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek elé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.

Eredetileg a Mindenszentek előtti vasárnapon tartották az ünnepet, októberben, majd a II. Vatikáni Zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. Mozgó ünnep, a november 23-hoz legközelebbi vasárnap, tehát november 20-a a legkorábbi, és 26-a a legkésőbbi időpontja.”

Forrás: http://parbeszedhaza.hu/reflexio/krisztus-bekeje-uralkodjek-krisztus-orszagaban?utm_source=jezsuita.hu&utm_medium=homepage

Az egyházmegyénkben 2019. Advent 1. vasárnapján megalapított Szent László Imaszövetség tagjai nap mint nap imádkoznak az egyházmegye papjaiért, szerzeteseiért, újabb hivatások születéséért.

Az imaszövetség tagjai minden nap egy-egy tized rózsafüzért imádkoznak, amelynek titka havonként változik. 2020. november hónap rózsafüzér titka: Akit érettünk megostoroztak.

Az egyházmegye honlapján Németh István atyának a titokhoz írott elmélkedése olvasható.

A rábízottakért érzett felelősségtől vezérelve a Covid-19-járványhelyzet alakulása miatt, figyelembe véve a járványügyi szakemberek véleményét, Egyházunk sajátosságait szem előtt tartva visszavonásig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a mellékelt közleményt adta ki:

1. A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk. Szentmisék is tarthatóak, de azok csak úgy végezhetőek, hogy a hatósági kijárási korlátozásokkal összhangban maradjanak. Felelősen és körültekintően kell eljárni.

2. A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával, elmélkedéssel – egyénileg vagy a családban. Bár a szentmisén való részvétel nem helyettesíthető, több helyen van online vagy televíziós miseközvetítés, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi és ünnepnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken folyamatosan tájékoztatást adunk.

3. A szentmisén való részvétellel kapcsolatban az általános morális elvek továbbra is érvényesek. Kérjük, hogy aki betegnek érzi magát, önmaga és mások védelmében érezze lelkiismereti kötelességének, hogy mielőbb orvoshoz forduljon, és ne menjen közösségbe. Idősebb, veszélyeztetett, illetve beteg testvéreink, továbbá azok, akik kötelességüket teljesítik, beteget ápolnak, nagyon idős vagy veszélyeztetett személlyel laknak együtt, hatósági karanténban vannak, jogosan félnek a közösségben való megjelenéstől, ezért mentesülnek a szentmisén való személyes részvétel kötelezettsége alól. Nyomatékosan kérjük őket, hogy maradjanak otthon.

4. Felmentést adunk mindazoknak is, akik úgy érzik, hogy számukra a szentmisén való személyes részvétel veszélyt hordoz magában (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.).

5. Plébániai oktatásokat, közösségi összejöveteleket szoros kivételektől eltekintve – amelyek során azonban követni kell az aktuális járványügyi és gyülekezési előírásokat – csak online formában tartsanak meg.

6. Templomainkban, egyházi intézményeinkben és plébániáinkon, valamint a szentségkiszolgáltatásban, illetve oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben továbbra is mindenben kövessék a vonatkozó járványügyi előírásokat.

7. A plébániai és a szerzetesközösségeket továbbra is bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – folytassák az imát a járvány érintettjeiért.

Az Egyházi Törvénykönyv 838. kánonja értelmében az egyes megyéspüspökök, illetve akik a jogban velük egyenlő elbírálás alá esnek, ettől eltérő rendelkezéseket is hozhatnak.

Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.

Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban, és különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben fokozottan vigyázzanak egészségükre, a fiatalokat pedig buzdítjuk, hogy legyenek segítségükre.

Budapest, 2020. november 9.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

forrás: https://www.magyarkurir.hu/hazai/az-mkpk-uj-kozlemenyt-adott-ki-jarvanyhelyzet-alakulasa-miatt

Nem gondolt arra, hogy szent lesz, soha:
derék embernek volt az asszonya,
szívből szerette, s boldog volt nagyon,
gyerek-fiatalon.

Egy szív, egy lélek, és kézben a kéz, –
arcán a mosoly szinte megigéz,
három kis szempárt zár a csókja le,
ez kincse, mindene.

És mint a forrás, ha vízzel teli
a gyűrűje, kiárad és szelíd,
kristályos ér lesz, szolgál másokat,
amerre áthalad,

ő így szeret. Az Isten élteti
élő Lelkével, és Õt mondja ki
minden szavával, s övé a keze,
ha simogat vele.

S ez mindig így van. Ha borul az ég,
s hozzák a Másik bús halálhírét,
ha fel is jajdul: Meghalt a világ! –
mégis, szeret tovább

nagyobb világban. És mivel szeret,
megérti: Istent hogy nem érti meg.
A gond vagy bánat? Isten jó – s ezért
ő úgyis tudja, mért.

Nagy lett, bár nem tett különös-nagyot:
csak szeretett és mindig pazarolt,
– egész komolyan vette azt, amit
a Krisztus Úr tanít.

A napokban két, összekapcsolódó jeles napot is ünneplünk: évközi 33. vasárnap, idén november 15-e a szegények világnapja, november 19-én pedig Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékezünk.

Szent Erzsébet alakja mostanra teljesen összeforrt az alamizsnálkodás és segítő szeretet képével – nem is csoda, hiszen rövid életének legendáriuma megannyi ilyen történetből áll. Elég csak a rózsa csodára gondolnunk, kórház alapítására, vagy arra, megözvegyülése után miért fosztotta meg férje két öccse a vagyona kezelésének jogától.

Ünnepét legméltóbban úgy ülhetjük meg, ha magunk is jótékonykodunk, pl. a Katolikus Karitász vagy más segélyszervezet javára adományozunk. Ne feledjük, hogy az adventi készület része is a három bűnbánati cselekmény – a böjt, az imádság és az alamizsnálkodás gyakorlása.

A szegények világnapja viszonylag újkeletű emléknap , az Egyházba Ferenc pápa vezette be 2017-ben (világi előzményének az ENSZ 1992-es alapítású szegénység elleni küzdelem napját tekinthetnénk). Bár a pápa első, erre a napra írt üzenetében csak Szent Ferenc példáját hozza fel, az időzítés – akkor az évközi 33. vasárnap november 19-re esett – egyértelmű utalás Szent Erzsébet alakjára.

Az idei pápai üzenet még június 13-án, Páduai Szent Antal ünnepén született és „A szegény felé is nyújtsd ki a kezedet” címmel jelent meg. Benne a Szentatya Sirák fia könyvének olvasására buzdít, és leszögezi, hogy “[a]nnak érdekében, hogy támogatást nyújtsunk a szegényeknek, elengedhetetlen, hogy személyesen is megéljük az evangéliumi szegénységet. Nem érezhetjük „helyünkön magunkat” akkor, amikor az emberi család bármely tagja kirekesztett és háttérbe szorul.” A világjárványra reflektálva rámutat, hogy “a most átélt időszak sok biztosnak gondolt dolgot válságba juttatott. Szegényebbnek és gyengébbnek érezzük magunkat, mert megtapasztaltuk a határainkat és a szabadságunk korlátozását. […] Alkalmas idő ez arra, hogy „átérezzük, hogy szükségünk van egymásra, felelősséggel tartozunk másokért és a világért. (…) Már hosszú időt töltöttünk erkölcsi hanyatlásban, gúnyt űzve az etikából, a jóságból, a hitből, a tisztességből. (…) A társadalmi élet egész alapjának ez a lerombolása azt eredményezi, hogy egymásnak esünk saját érdekeink védelmében, az erőszak és a kegyetlenség új formái látnak napvilágot, és lehetetlenné válik, hogy kialakítsuk a környezet gondozásának valódi kultúráját” (Laudato si’ enciklika, 229.) “

A pápai körlevél mellett vasárnap a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Erzsébet ünnepére írt körlevelét is felolvasták templomainkban. Ebben a püspöki kar a Karitász támogatására buzdít és emlékeztet, hogy “[a] szeretet cselekedetei nemcsak a rászorultakon segítenek, hanem azokat is gazdagítják, akik szolgálnak, mert ezáltal Krisztushoz válnak hasonlókká. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egészséges embernek sok kívánsága van és elegendő erőt érez magában arra, hogy ezeket meg is valósítsa. A betegnek és a nyomorban élőnek, az ínséget szenvedőnek azonban csak egy vágya van: hogy szenvedésétől, bajától megszabaduljon, de tehetsége és lehetősége talán hiányzik ehhez. Szent Erzsébet élete arra sarkall minket, hogy példája szerint és lehetőségeinknek, eszközeinknek megfelelően mi magunk is vegyünk részt a betegek és a szükséget szenvedők ínségének csillapításában, hogy egykor majd Jézus hozzánk is így szóljon: „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!” “

November 22. évközi 34. vasárnap, egyben Krisztus Király vasárnapja, azaz az egyházi év utolsó vasárnapja lesz.

A szentmise a héten vasárnap 10:30 perckor kezdődik,

melyen a Szent Erzsébet ünnepéhez és a szegények világnapjához kapcsolódva a Katolikus Karitász javára gyűjtünk adományokat.

A Magyar Katolikus Lexikon szerint augusztus 15-e Mária halálának, illetve test szerinti mennybevitelének ünnepe. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius p. a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában dogmai rangra emelte (1950).
Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is. Jeruzsálemben ugyanis már az 5. század elején ünnepelték Mária halála napját (átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek [dormitio] nevezték). A 6. században a keleti egyházban mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Nyugaton a 7. századtól terjedt el, s a 8. századtól mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban. I. Sergius tette Rómában hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát, 866-1955. között oktávát csatoltak hozzá. 1950-ben az Assumptio dogmájának kihirdetése tovább emelte az ünnep fontosságát, 2003 óta pedig a Szeplőtelen Fogantatás (dec. 8.) napja mellett a másik kötelező Mária ünnep.

Az ünnep rangját mutatja, hogy a magyar egyházban azon főünnepek közé tartozik, melyeken- a vasárnapokon és vasárnapra eső ünnepeken kívül – is kötelező a szentmisén való részvétel és – lehetőség szerint – a munkaszünet. A főünnepeket egyébként “méltó és igazságos” szentmisével, zsolozsmával, ünnepi imádságokkal megtartani, így aki teheti, kérjük, vegyen részt templomunkban a szombat reggeli szentmisén!

A héten a szentmisék rendje az alábbiak szerint alakul:
Szerdán 7:30-kor,
Pénteken 17:00-kor,
Szombaton 7:30-kor,
Vasárnap 10:30-kor kezdődik a szentmise.

Szombaton Nagyboldogasszony főünnepe, kötelező a szentmisén való részvétel és – lehetőség szerint – a munkaszünet.

Augusztus 20-án csütörtökön templomunk udvarán tartják a városi Szent István napi ünnepséget, várhatóan ökumenikus istentisztelettel és kenyérszenteléssel. A pontos programot később közöljük.

Templombúcsúnkat erre tekintettel augusztus 23-án vasárnap, 10:30-kor kezdődő szentmisénken tartjuk, melyre szeretettel hívunk minden érdeklődőt, más egyházközségekből is.
A szentmise után a templom udvarán – rossz idő esetén az iskola épületben – agapét tartunk, melyre sütemény felajánlásokat hálásan fogadunk.
Kérjük a kedves híveket, hogy a templom takarításában, díszítésében is minél többen vegyünk részt a szép ünnepi alkalmakra készülve!