Eucharisztikus lelki nap Balmazújvárosban

„Hadd jöjjek én forrásodhoz Uram”

Divine Mercy Chaplet Of The Divine Mercy Symbol PNG, Clipart, Beatitudes, Chaplet Of The Divine Mercy, Christian Symbolism, Divine Mercy, Divine Mercy Image Free PNG Download

BALMAZÚJVÁROS – 2020. március 14.

PROGRAM:

15:00 : Kezdőének: Áldjátok az Urat….

            Vers: Borbély Johanna  -Túrmezei Erzsébet: Otthonom a templom

15:15: Elmélkedés: Forrásunk az Eucharisztia –  Pankotai József atya előadása

15:45: Vers: Nagy Anna – Juhász Gyula: Az utolsó vacsora

15:50: Az Eucharisztia Mártírja: Brenner János életének bemutatása.

16:15 :Játékos vetélkedő (Plébánia)

16:30: Agapé (agapé után visszamegyünk a templomba)

17:15: Vers: Tóth Réka Tamara –Horváth Emerencia: Van egy forrás 

17:20: Szentségimádás: Brenner János lelki naplójából- A gitáros énekkar vezetésével

18:00: Záró ének: Köszönöm Jézus

Hirdetések III. 9-15.

A szentmisék rendje az általános szerint alakul.

A pénteki szentmise előtt, 15:30-tól keresztúti ájtatosságot végzünk.

Szombaton, március 14-én 15 órától a Nemzetközi Eucharisztikus Konferenciára felkészítő lelki napot tartanak a balmazújvárosi plébánián. Részletes program külön bejegyzésben olvasható.

A nagyböjti alamizsnálkodás jegyében március 8-22. között várjuk a testvérek tartós élelmiszer adományát, melyet a püspökséghez fogunk eljuttatni további szétosztás céljából.

Hirdetések III. 2-8.

A szentmisék rendje az általános szerint alakul.

Pénteken 15:30-kor kezdődik a templomban a keresztúti ájtatosság.

Március 7-én szombaton nők, 21-én férfiak számára tartanak ingyenes, ám regisztrációhoz kötött lelki napot Nyíregyházán. Jelentkezni Hadulyó János atyánál lehet.

Március 14-én Balmazújvárosba látogat korábbi plébánosunk, Pankotai József atya, ahol a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra felkészítő előadást tart majd.

Hirdetések II. 17-23.

A szentmisék rendje a megszokottak szerint alakul.

Jövő vasárnapi persely adományainkat a katolikus óvodák, iskolák fenntartására küldjük majd el.

Március 7-én nők, 21-én férfiak számára tartanak lelki napot Nyíregyházán. Regisztráció szükséges, jelentkezni Hasulyó János atyánál lehet.

Május 24. délután kerül sor templomunkban az idei bérmálásra. Oktatást továbbra is a vasárnapi szentmisék után tart Hasulyó János atya.

Mai ünnepünk – Gyertyaszentelő Boldogasszony

A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Az Úr Jézus bemutatását (praesentatio Domini) Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot. 

Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2,29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma.

„Bocsásd el most, Uram, szolgádat, 
szavaid szerint békességben,
hiszen már meglátták szemeim,
akit küldtél, az Üdvözítőt.
Őt adtad számunkra 
csodájára minden népnek,
hogy fényeskedjék az egész világnak,
mint választott néped dicsősége.”

A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.

Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.

Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.

Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.

Imádkozzunk a szerzetesekért és a megszentelt életet élőkért, valamint a hivatásokért!

* * *

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni, körül is járták az ágyát, megkerekítették a testét vele, hogy mintegy elzárják a leselkedő gonosz elől. Bő, Osli asszonyai szerint a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat, füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és imádkoztak mellette.

A szegedi táj népe úgy tartotta, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek.

A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. A naphoz fűződő időjóslás egy középkori deák szentenciát őriz, eszerint: ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis: ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok jönnek még.)

Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-bemutatasa-gyertyaszentelo-boldogasszony

Hirdetések II. 3-9.

Heti miserend:
Szerdán 7:30-kor, a Rózsafüzér Társulat tagjaiért ,
Pénteken 16:00-kor,
Vasárnap 10:30-kor kezdődik a szentmise. A vasárnapi mise után bérmálási oktatás lesz a plébánián.

Február 11. a betegek világnapja, ezért a II. 9. vasárnapi szentmisén a betegek és idősek a betegek szentségéhez járulhatnak. Ennek feltétele, hogy őszinte bűnbánatot tartsanak, szükség esetén gyónjanak, részt vegyenek a szentmisén és áldozzanak.

Február 8. szombaton 10-14 óra között farsangi mulatságot tartanak a plébánián gyerekeknek, fiataloknak. Nem kötelező, de aki szeretne, jelmezt ölthet, vagy hozzájárulhat a vendégséghez is enni-innivalóval.

Babits Mihály: Balázsolás

Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
    Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
    s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
    Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
    aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
    oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én,
    s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
    életem a fojtogató
torokgyíktól s a veszedelmes mandulák
    lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
    nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
    segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
    hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
    magasabb szellemek – de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
    Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
    hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs!
    ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén –
    mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
    és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
    zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
    kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
    kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan oly megadón
    hajtottam gyertyáid közé,
mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
    Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
    kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér izét,
    a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
    csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
    okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall
    még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is
    olyan nagy dolog a halál.

Hirdetések I. 20-26.

A szentmisék rendje:

  • Szerdán 7:30-kor,
  • Vasárnap, Isten Igéjének vasárnapján 10:30-kor kezdődik a szentmise.
  • Pénteken elmarad a szentmise és az elsőáldozásra való felkészítés is.

A vasárnapi ünnep kapcsán buzdítunk mindenkit, hogy a héten forgassák többet a Bibliát.

Városunkban január 22-26. között, 18:00 órai kezdéssel tartják meg az ökumenikus imahét alkalmait.

Bemutatkozás – Molnár Aranka hitoktató

A közösségünkhöz lazábban kapcsolódó szülők talán leginkább a karácsonyi pásztorjáték tanítása révén ismerhetik hitoktató nőnket, Molnár Arankát. Az alábbiakban az ő bemutatkozását olvashatják.

Hitoktatás és pásztorjáték

2013 szeptemberében kaptam meghívást Kocsis Gábor atyától, hogy a hajdúböszörményi római katolikus egyházközség hitoktatója legyek. Három évvel később új plébánosunk, Hasulyó János atya is megbízott ezzel a nemes feladattal.

Az iskolai hitoktatáson kívül különféle programokat szervezek a gyerekeknek. Az elmúlt hét év karácsonyi pásztorjátékaira mindig örömmel készültem, némelyik szövegét saját magam írtam. Elkészítettem a kellékeket, és zeneileg is igyekeztem színesebbé varázsolni. Gitárral, zongorával kísértem az előadást, a gyerekek közül pedig volt, aki hegedűn vagy fuvolán játszott. Időközben újabb két egyházközségben vállaltam kántori szolgálatot, ezért a tavalyi pásztorjáték előadásán már nem tudtam részt venni. A gyerekek így önállóan, szülői segítséggel ügyesen előadták! Büszke vagyok rájuk! Van, aki óvodás kora óta szerepel; s ha nincs elég jelentkező, néha két-három szerepet is elvállal!

Az elmúlt hét év alatt összesen negyven gyereket tudtam bevonni valamelyik pásztorjátékba. Vannak, akik azóta más városba költöztek, vagy már lassan az érettségire készülnek. Itt Szenes József atya szavait idézem: „Aki egyszer is szerepet vállalt egy ilyen előadásban, az majd felnőtt korában is emlékezni fog rá!” Bízom benne, hogy ez valóban így lesz.

De nemcsak a pásztorjáték, hanem az adventi kézműves foglalkozások, a gitáros gyerekmisék, gyermeknapok, rajzkiállítások, hittanos kirándulások vagy a nyári szalonnasütések élményei mind azt a tudatot fogják erősíteni benne, hogy jó itt lenni, jó egy közösséghez tartozni. S ha élete folyamán távol kerül egy bizonyos időre a templomtól, egyszer még vissza fog térni, s rájön, hogy érdemes volt hittanra járni, tanulni, ezáltal is közelebb kerülni egymáshoz és a jó Istenhez.

Molnár Aranka hitoktató