A hét ünnepe: Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevétele

A Magyar Katolikus Lexikon szerint augusztus 15-e Mária halálának, illetve test szerinti mennybevitelének ünnepe. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius p. a Munificentissimus Deus kezdetű bullájában dogmai rangra emelte (1950).
Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is. Jeruzsálemben ugyanis már az 5. század elején ünnepelték Mária halála napját (átmenetelnek, születésnapnak vagy elszenderedésnek [dormitio] nevezték). A 6. században a keleti egyházban mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Nyugaton a 7. századtól terjedt el, s a 8. századtól mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban. I. Sergius tette Rómában hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát, 866-1955. között oktávát csatoltak hozzá. 1950-ben az Assumptio dogmájának kihirdetése tovább emelte az ünnep fontosságát, 2003 óta pedig a Szeplőtelen Fogantatás (dec. 8.) napja mellett a másik kötelező Mária ünnep.

Az ünnep rangját mutatja, hogy a magyar egyházban azon főünnepek közé tartozik, melyeken- a vasárnapokon és vasárnapra eső ünnepeken kívül – is kötelező a szentmisén való részvétel és – lehetőség szerint – a munkaszünet. A főünnepeket egyébként “méltó és igazságos” szentmisével, zsolozsmával, ünnepi imádságokkal megtartani, így aki teheti, kérjük, vegyen részt templomunkban a szombat reggeli szentmisén!